Szepes Mária egy másik idézetével szeretném kezdeni:

„Nem passzív csodavárás vagy a sorscsapásoknak való keserű alávetettség, hanem az a meggyőződés, hogy magasabb rendű, egészségesebb létformát nagy erőfeszítések árán ki kell alakítani.”

A spirituális út egy életforma, létforma, előző életeink megdolgozott lehetősége. Egy hasonlattal élve, egy hegyre felmehetünk lassan haladva, a kijelölt szerpentines úton, vagy nekivághatunk a meredeknek, és négykézláb csúszva-mászva, a gyökerekbe kapaszkodva, kockáztatva a visszazuhanás lehetőségét, haladunk egyre feljebb a csúcs, illetve az Önvalónk felé, hogy felérve találkozhassunk Istennel.

Ez a személyes út nagyon nehéz. Hiszen szembe kell néznünk saját gyarlóságunkkal, egónk mulandóságával, félelmeinkkel, veszteségeinkkel, tetteink, cselekedeteink következményeivel, gondolatainkkal és érzéseinkkel. Helyére kell tennünk magunkban és irányítani kell ösztöneinket, vágyainkat. Tele van bánattal, fájdalommal, kísértésekkel, könnyekkel. Ezért nagyon aktív, dolgos, feladatokkal tűzdelt, és nagy erőfeszítéseket követel tőlünk. De egy-egy szakasz végén mindig kinyílik egy kapu, és megkapjuk a mögötte lévő ajándékot, a kiegyensúlyozottságot, az önbizalmat, az önbecsülést, az életerőt, a harmonikus kapcsolatokat, a tiszta szeretetet, az ősbizalmat, az intuitív tudást és való Önmagunk. Megértjük létezésünk valódi okát és célját. Azonban ezt az utat egyedül csak te tudod végigjárni, mert ez a te személyes utad. Én, csak utat mutathatok neked, és kísérhetlek téged, amíg szükséged van a tanácsaimra, képességeimre, tapasztalataimra.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy első személyes találkozásunk alkalmával megismerkedünk egymással, átbeszéljük eddigi életedet, kijelöljük rövid és hosszú távú céljaidat, feladataidat. A későbbiekben rendszeres időközönként beszélünk, hogy elemezzük a veled történteket, a felszínre kerülő érzéseidet, gondolataidat, tennivalóidat. A folyamat során felmerült problémáid megoldására sokfajta technika létezik. Mindig az adott helyzetnek megfelelően, együtt választjuk ki, ezek közül mire van éppen szükséged.

A lélekrész visszatérítés egy nagyon ősi gyógyító módszer. Lényege, hogy lelkünk egy része valami trauma hatására leszakadt. Ez lehet veszteség – munkahely, lakhely, kapcsolat -, vagy egy hirtelen, megrázó esemény – bántalmazás, baleset. Érezzük részünk hiányát, hogy valamiért már nem vagyunk teljes és egész, valamit elvesztettünk. Hozhat boldogtalanságot, de betegségtüneteket is, mint például emlékezet kiesét, depressziót, pánikrohamot, szenvedélybetegséget.

A lélekrészeket azért kell újra egyesíteni, mert csak azt tudjuk meggyógyítani, ami jelen van. Csak ezután van lehetőség a trauma feloldására, a test és lélek teljes gyógyulására.

A módszer lényege, hogy a gyógyító transzállapotban megkeresi a hiányzó lélekdarabot, és visszatérve visszafújja a lélekrészt a fizikai testbe. Ezután következik a kiváltó ok feldolgozása, és veszi kezdetét a teljes gyógyulás, ami akár heteket, hónapokat is igénybe vehet. Ezen időszak alatt fontos és szükségszerű a folyamatos kapcsolattartás.